Happy Birthday Gaby.
2009. december 30., szerda
2009. december 24., csütörtök
Boldog Karacsonyt!
Oromokben,boldogsagban gazdag Karacsonyt,es gazdag Angyaljarast kivanok mindenkinek.
2009. december 4., péntek
Buen camino!-Jo utat!.
...El fogok menni es vegigjarni a zarandokutat,ezt evvekkel ezelott eldontottem.Akkor meg meghatarozott oka volt a dontesemnek.Eletem valsagos pillanatait eltem,ugy ereztem,hogy minden addig erteknek hittem,pillanatok alatt ertektelenne valt.Ultem a lakasomban,es nem ertettem semmit,valami erthetetlen kuszasagba olvadt ossze minden.Ugy ereztem,elvesztettem onmagam,nem tudtam ki vagyok,hogy mi vegett vagyok.Ketsegbeesetten kerestem valamit,vagy valakit,hogy kimasszak ebbol a semminel is uressebb allapotbol.
Igy kezdodott,Igy kezdtem el irni,kiirni magambol mindazt,ami akkoriban bennem volt.Gyontam.Valakinek,Onmagamnak.NEKI.Mindenrol,ami eszembe jutott,rend es rendszer nelkul.
Amikor a gyerekeim felnottek,es elkoltoztek a lakasbol,akkor hirtelen nagyon egyedul maradtam.Csend volt-nagy csend-es benne a szorongas.Folytattam a maganyuzo irast.Eletem atminosult,haziasszonyi teendoim megszuntek,es szerettem nagyon szerettem a szabadsagomat.Azt hiszem ekkor valt bennem veglegesse a dontes:Szusegem van a teljes szabadsagra.Nyolcszaz kilometer es harminc nap a francia Saint Jean Pied de Port es a spanyol Santiago de Compostela kozott.
...Reliegosba ertem,fajdalommal a sarkamban.Apamra gondolok,az apamra,akit szeretek,aki szeret engem.Az apamra,akit tudatosan tavolitok el magamtol.Az apamra,aki ugy szeretett,hogy nem kaptam levegot tole.Akinek nagyon kesore tudtam elmondani,hogy az eletem az enyem.A donteseim is,a hibaim is,az erenyeim is.Nagyon kesore tudtam megfogalmazni,azt hogy en szeretem ot,akkor is ha ertekeim,hitem,cselekedeteim masok,mint amiket o akart latni bennem.Igen,hianyzott az elfogadasa,a bizalma.Akartam bizonyitani neki valaha is valamit?Talan.Erre viszont nem eskudnek.Nem emlekszem ra.
-Zarandokutra megyek-kozoltem vele nehany nappal az indulas elott-egy honapig nem leszek itthon.A telefonomat estenkent bekapcsolom.
Tenykozles volt,semmi mas.Szaraz,semleges..
Nem kerdezett,nem adott tanacsot,meg sem kerdojelezte.Elfogadta.
Vigyazz magadra-mondta,majd sarkon fordult,es bement a szobaba.
Koszonom apam,en is szeretlek teged,gondoltam.Igy is ereztem.Az eletben nem kellenek mindenhez szavak.
Igy kezdodik az a konyv,amelyet most adtak ki csutortokon,es meglepodve alldogaltam a kirakat elott,es nem hittem a szememnek,hogy a volt fonokom,doktorno,csaladorvosom Turoczi Ildiko konyvet irt,onmagarol,az utrol,arrol a 30 marciusi naprol,amelyet Spanyolorszagba tett meg,gyalog 800 kilometert zarandokolva.
Bementem es megvettem a konyvet,ebbol ideztem itt az elejebol,egy par oldalt.Nekem nagyon elnyerte a tetszesemet,azert ideztem belole itt is,es hat a folytatast,azt mar csakis a konyvbol ajanlom,garancia ra,hogy nem lehet letenni a kezbol.
Igy kezdodott,Igy kezdtem el irni,kiirni magambol mindazt,ami akkoriban bennem volt.Gyontam.Valakinek,Onmagamnak.NEKI.Mindenrol,ami eszembe jutott,rend es rendszer nelkul.
Amikor a gyerekeim felnottek,es elkoltoztek a lakasbol,akkor hirtelen nagyon egyedul maradtam.Csend volt-nagy csend-es benne a szorongas.Folytattam a maganyuzo irast.Eletem atminosult,haziasszonyi teendoim megszuntek,es szerettem nagyon szerettem a szabadsagomat.Azt hiszem ekkor valt bennem veglegesse a dontes:Szusegem van a teljes szabadsagra.Nyolcszaz kilometer es harminc nap a francia Saint Jean Pied de Port es a spanyol Santiago de Compostela kozott.
...Reliegosba ertem,fajdalommal a sarkamban.Apamra gondolok,az apamra,akit szeretek,aki szeret engem.Az apamra,akit tudatosan tavolitok el magamtol.Az apamra,aki ugy szeretett,hogy nem kaptam levegot tole.Akinek nagyon kesore tudtam elmondani,hogy az eletem az enyem.A donteseim is,a hibaim is,az erenyeim is.Nagyon kesore tudtam megfogalmazni,azt hogy en szeretem ot,akkor is ha ertekeim,hitem,cselekedeteim masok,mint amiket o akart latni bennem.Igen,hianyzott az elfogadasa,a bizalma.Akartam bizonyitani neki valaha is valamit?Talan.Erre viszont nem eskudnek.Nem emlekszem ra.
-Zarandokutra megyek-kozoltem vele nehany nappal az indulas elott-egy honapig nem leszek itthon.A telefonomat estenkent bekapcsolom.
Tenykozles volt,semmi mas.Szaraz,semleges..
Nem kerdezett,nem adott tanacsot,meg sem kerdojelezte.Elfogadta.
Vigyazz magadra-mondta,majd sarkon fordult,es bement a szobaba.
Koszonom apam,en is szeretlek teged,gondoltam.Igy is ereztem.Az eletben nem kellenek mindenhez szavak.
Igy kezdodik az a konyv,amelyet most adtak ki csutortokon,es meglepodve alldogaltam a kirakat elott,es nem hittem a szememnek,hogy a volt fonokom,doktorno,csaladorvosom Turoczi Ildiko konyvet irt,onmagarol,az utrol,arrol a 30 marciusi naprol,amelyet Spanyolorszagba tett meg,gyalog 800 kilometert zarandokolva.
Bementem es megvettem a konyvet,ebbol ideztem itt az elejebol,egy par oldalt.Nekem nagyon elnyerte a tetszesemet,azert ideztem belole itt is,es hat a folytatast,azt mar csakis a konyvbol ajanlom,garancia ra,hogy nem lehet letenni a kezbol.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
