Hianyzik.

Beleptem a blogomba.Csodalkozom magamon,semmi kedvem irni,ujjaim megsem engedelmeskednek.Irnak,akaratom ellenere,igy mar ertelmet vesztette hogy harcba szalljak.Imadtam irni,amig kicsi Dani aludt,kiirtam magambol,ami eppen eszembe jutott,rovid ideig tartott.
Hat igen itt jon megint az elet megprobaltatasai.Es nem ertem,hogy miert is tett probara,vagy buntetett minket meg az elet.De megtette,es most benne vagyok egy olyan belurol ures,fekete lyukba,amibol ugy erzem,sohasem leszek kepes kimaszni.
Elvesztettem eletem ertelmet,a fenysugarat,ami meghozta mindennapom oromet.Harcoltam,kuzdottem valamivel,amit egy darabig nem tudtam,hogy mi az.Atolvastam az osszes anyagot amit tartalmaz az internet,megvaltoztattuk az eletunket,az eteleinket,bekoltoztunk a korhazba.Neha sirtam,maskor eross voltam,csakis Erte,biztattam,vigasztaltam,nem aludtam,lesovanyodtam,nem ettem,de mindez nem szamitott,ha ez volt az egyetlen ut,a cel fele.Es ugy tunt,hogy jo utat valasztottunk.
Marosi korhaz.Szamomra az ujrakezdest jelentette,a masodik eselyt,azt a korhazat,amely a lehetetlent is megteszi.Es ez igy is volt aprilis vegetol egesz novemberig.Aztan hatalmasabb lett a betegseg mint Mi.Es nem tudtam tenni semmit ellene.Vegigneztem amint egyetlen kicsi Fiam haldoklik a karomban,es akkor is remeltem,hogy hatha van meg egy eselyunk.Ujra elesztettek,ures gondolatok tornyosultak bennem,Ferjemtol probaltam erot venni,nem tudtam egy imat sem elmondani akkor.Csak vartam,hosszu oraknak tuntek a percek,es itt csak az faj,hogy meg csak el sem tudtunk bucsuzni.
Mire ujra lattam,mar csovek sokasaga volt kivezetve belole,es innen mar nem volt visszaut.Tobbe nem lattam eletbe.Es megmagyarazatlan kerdesek halmaza maradt bennem,hanyagsag az orvosok reszerol,egy potolhatatlan ur,egy nagy csend a lakasba,es mintha egy rossz alom lenne,melybol mar jo lenne felebredni,es barcsak ujra magamhoz tunam szoritani a Kisfiam.3 ev volt,amit egyutt toltottunk.Miert vette el Ot az Isten?
Miert az elet ennyire kegyetlen?
Nem tudok helyrejonni.Ennel nagyobb fajdalom nem kell a szivemnek,ez a legnagyobb.

Egy idore bezarom a blogomat,mivel En is be vagyok zarva,testileg,lelkileg.

Reg nem irtam,mar nem is emlekszem,hogy mikor.Nincs kedvem,semmihez.Ott kellett hagyjam a munkahelyem,{amit egy cseppet sem banok},a sulit,megvaltozott az egesz Eletunk.

Harcba szaltunk egy lathatatlan valamivel,vagy valakivel,aki megtamadta Danielt,es borzaszto hamar rombolt.Ugy ereztem,hogy az en csaladomba ilyesmi nem tortenhet meg.Es egyik naprol a masikra mar a korhazi agyon ebredtunk.Daniel sirt,En meg mintha kodbe neznek,es varom,a felebredest,megsem sikerul,aztan remenykedek,hogy nem lehet igaz.Meg kicsike,meg jatszani kell neki,es oviba menni,nem az inekcios tuket megismerni,felve elaludni,sirva ebredni.

Aprilis ota bekoltoztunk hat a korhazba.Hebe-hoba hazajovunk,biztassuk Danit,hogy ne felj,hamar ujra jovunk,pedig meg mi sem tudjuk pontossan,hogy mikor.

De erossnek kell lennem,O erte,es gyozni fogunk,mert sokan gyoztek.Meggyogyulunk,es utana meg a nevet sem akarom tobbe kiejteni ennek a betegsegnek,hogy:LEUKEMIA.

Kellemes Husveti Unnepeket.

Elvesztem kisse,nem sikerult belepnem a sajat blogomba,de halaIstennek most sikerult megoldani.
Es mielott ujra elromlana valami,addig is egy szep napsuteses,piros tojasos,locsolos Husvetot kivanok mindenkinek.

A HAHOTA.

Egyhangu,monoton szinte programalt Eletemnek szurke hosszu perceit eltem at.Reggel csenget a telefon fel hetkor,felkeszules egy ujabb stresszel teli napra,indulas,szinte meg almodozva,hogy barcsak mar szombat lenne,morgolodok magamba,megiszom a kavet,Mamaeknal a Tata kavejat,kozbe jo arcot vagok,meghallgatom,hogy milyen elegedett lehetek,hogy van munkahelyem,merthogy a mai krizisben hanyan vannak munkahely nelkul,vagy kulfoldon a fiatalok,szanaszet a nagyvilagban,mennyi a somer,keves a nyugdily,semmire nincs kilatas.Persze,ebbe minden reggel beleegyezek,csak valahogy nem igy erzek.Mindegy,a kave megeri az egesz elbeszelest.Felebreszt.
Indulok a rendelo fele,mint mindig ugyanaz az utvonal,ha autoval megyek.Jolesik a reggeli vezetes,nem fazom,es megishaladok.Matizom minden reggel engedelmesen gyujt,ugyanugy a -30 fokba,mint a +10-be.Kozbe Ferjem autoja is rendre allt,meg nem kaptuk ki a szervizbol,de mar csak hetek kerdese,remelem hamar fizet a biztosito.
A rendelo fojosoja zsufolasig tele beteggel.Melinda most is morog a sok munka kicsi penz jeligevel,pedig neki sem gyerek,sem Ferj,csak reszlete van.Delig megallas nelkuli hajsza,15 perc szunettel fel egykor,amikor mar a fejunkot bombazzak,ugy faj,es a szemunk karikakat lat a monitor fenyetol.Eldocogunk valahogy 3-ig,es vegre eltelt a mai nap is zaro mondataval haza jovok,hogy kezdjem a megszokott masodik muszakot,vagyis a haziasszonyi szerepet,es a nevelo Anyaet,ha eppen nem Csikba kell mennem,ami hetfo,szerda es csutortok.Szoval sajnalom magam,es sajnalatom addig vezetett,hogy jegyet vettem egy kabare musorara,pontosabban a Hahotara.Megtortem ezzel a monoton Elet rendjet.Meregdraga volt a jegy,de hat ugy-e dolgozzunk mind a ketten,miert ne engednenk meg magunknak is egy jopofa nevetest,kikapcsolodast,szorakozast.Ferjem is orvendett a kiruccanasnak,azt mondta,hogy miota hazasok vagyunk,meg nem volt a muvihazba kabaret nezni.Szoval elmentunk,kocsival persze,mint komoly emberekhez illik,pedig 100 meterre van tolunk a muvelodesi haz,es a parkolas a varos tulso vegere sikerult.Mindegy.
A szorakozas a maximumra nott.A Hahota egy Marosvasarhelyi szinjatszo csoport Szilveszteri kabare musorat mutattak be,Dancs Annamarival,O volt a sztarvendeg,es nagyon jol mulattunk 3 oran keresztul.
Szoval ebbol mar csak egy a tanulsag,ha ugy erzed,hogy mar nem birod tovabb,rugjal ki a hambol,ne sajnald a penzt,az idodet,mert a kabare feltolt egy darabig,visszaadja az Elet kedvet,meg ha csak egy par napra is.

I"m back again.

BUEK.

Ujra megerkeztem lazitani,irogatni egyet a blogomban.Remelem az ideni ev boldogabb,gazdagabb lesz mindenkinek,magunkat is beleertve,mert bizony a tavalyit nagyon rosszul zartuk le.
Osszetorott az egyik autonk,megpedig a Ferjeme.Belehajtott egy masik auto a Ferjembe,szerencse,hogy neki nem lett semmi baja,kivedtek a legzsakok,de az auto elegge rosszul nezz ki.Szinte siralom ranezni.Vagyis mar nem is tudunk ranezni,mert szervizbe van,csakhogy a gond ott kezdodik,hogy amig a biztosito nem fizet,addig nem kapjuk vissza magunknak.Es ez valahol normalis is,ugyanis rengeteg mindent le kell cserelni rajta,es hat ugy-e a munkanak a fizetseg a dija.Csakhogy ez a biztosito elegge komolytalan,nem nagyon siet hogy fizessen.Igy mi csak varunk,es varunk.Fogalmam sincs,hogy meddig.
A Ferjem belekoltozott az En automba,igy reggel egyutt megyunk dolgozni,delutan pedig gyalogra valtok.
A munkahely teren semmi nem valtozik.Ugyanaz a stresszes,idegesito allopot,csak most mar gyomorideggel tetozve.Igy indulok minden nap,hogy vajon ma milyen napom lesz,es hogy mikor jon mar el a 3 ora.Eldontottem,hogy nem hagyom magam,szajalok,ha szukseg hozza,de neha megis olyan gyengenek erzem magam.Gondolkodom hogy feladjam vagy ne,vegul is,csak egy kolleganorol van szo,aki ugy dirigal,mintha kiralyne lenne a tronjan,de meg egyelore amig nem kell nyugtatot bevennem,addig ugy tunik meg birom huzni az igat.
Daniel kisfiam jol van.most mar kimondja ezeket a szavakat is,hogy LILLA,MIMI(ez IMI,a Tataja),DABI(ez En vagyok)es GEDA(ez meg Tata).Ugyesebb naprol-napra.2 napig bilizett,most megint haragba van a bilivel.Nem eroltetem,meg varunk,pedig mar kezdett kinoni a pelenkas korbol.

Today is my Birhday.

Happy Birthday Gaby.

Boldog Karacsonyt!

Oromokben,boldogsagban gazdag Karacsonyt,es gazdag Angyaljarast kivanok mindenkinek.