Nem vagyok rad duhos.Turelmetlenek vagyunk,nincs bennunk eleg megertes.Almodozunk,a lehetettlent akarjuk.Te is,en is.Szeretnem elfelejteni a multamat.Altalad,veled akarok tullepni rajta.Nem hagylak el.Melleted leszek addig,mig ra nem ebredek,hogy kozos almaink sosem valhatnak valora.De ha megis elmegyek vissza sosem nezek.Megbanas nelkul megyek tovabb.Feladom az almodozast.
A szeretet hianyat csak egyetlen dolog gyogyitja,
ha ujra talalkozunk azzal akit szeretunk.
Semmi mas.Jovore,husz ev mulva,odaat,
vagy egy masik Eletbe...mindegy.
A hiany mindaddig el,amig nem latjuk ujra.
Nem is az emleke,a hianya faj bennunk.
(Sok ido utan ez ugy jelenik meg,hogy
Nem tudom hogy ki,de hianyzik nagyon)
Es ezt a hianyt felfedezhetjuk lelkunkben.
Ezeket az idezeteket egyik ismerosom honlapjarol ideztem,es ugy erzem,hogy nagyon jok,es erdemes elgondolkodni azon,hogy neha veszekeduk,maskor menekulunk gondjaink,es problemaink elol,egymas elol,megis kell egy tars,egy barat,egy ember,aki szeret,tisztel,meghallgat,apol,ha beteg vagy,tanacsot ad,dolgozik erted,busul,ha szomoru vagy,orul ha boldog vagy..Megoszt veled mindent,hianyzik ha elmegy,vigasztal,ha sirsz.
Sose maradj egyedul.
"Egy tars kell,egy barat,ki megved,ki atolel,ki megert,es segit,ha vigasz,ha trefa kell.De hagyja hogy eljek,szabadon mint a lelek,mert igy vagyok csak En.