2009. február 26., csütörtök

Advil Ultra.

Visszatertem.Jaj nem voltam elutazva,csak par orat hianyzom itthonrol,amig suliba vagyok.Egyszeruen olyan faradt vagyok mar estere,hogy nincs erom hogy kinyissam a gepet.Azaz,hogy kinyitom,de mar be is csukom.
Fejfajassaim eloeredtek,a csaszarmetszes utojele,de most mar a szemeim is kezdenek fajni.Ilyenkor eloszedem az egyetlen fegyverem az Advil Ultrat,ez az egy gyogyszer,ami hat .Elmegyek szemorvoshoz,meggyoztem magam,mar csak idot kene szakitsak ra,na majd marciusba,leszegeztem,addig nincs idom.Megmaradok addig a jol bevalt Advilom mellett,na meg persze a sok alvas mellett,ami ugyancsak keves,el lehet kepzelni,hogy 1 eves kisgyerek mellett meg hajnalba kelunk,delutan mikor O szundikal,En Csikba vagyok.Na mindegy,lenyegtelen,majd lesz ido aludni is.
A Ferjem meglepetessel rukkol elo a hetvegen.Megveszi nekem a reg kivant mosogepet.Meglepetes,de azert tudok rola,na hat ez szep,de azert orvendek,de nagyon.Persze En nem tudok ilyesmit neki venni,de nem is varja el.Ez az ajandek a csalade,kozos,hisz mindenki hasznalja.
Daniel naprol-napra ugyesebb,okosabb,elkepeszto,hogy mar mennyi mindent megert,es megkerem megcsinalja.Ugyes kicsi segitseg.
Na jo,irany a konyha,foznom kell,ma nincs nagy kedvem,de hat enni kell.Es menni kell Csikba is,ilyen egyelore az Eletunk,rohanas,rohanas es rohanas.Nincs tobb lazitas,de addig is itt van a szekrenykebe az Advil.

2009. február 16., hétfő

Neha a Szulok is idegesitoek tudnak lenni.

Most mar rajottem,hogy ki farasztott ki ennyire.A Szuleim.Egy emelet valaszt el minket egymastol.Ok laknak lent,mi pedig fent a manzardba.Nap mint nap latogattuk egymast,persze ezzel csak azt ertem el,hogy meg mindig ugy viselkedtek velem,mintha a kicsi kislanyuk lennek,ami egy ido utan zavaro.Megbeszeltunk mindent egymassal,elmondtam donteseimet,persze erre Anyum is el az ovet.Szerettem ha tanacsot adott,de egy ido utan,mar a donteseket is meghozta helyettem,es ez nagyon sok lett szamomra.Apum az az ember,aki mindent megtett ertunk,csendes,nyugodt,odaado,segitokesz barmely percbe.
Anyum O teljessen mas.O nyilas.Akkor mar lehet tudni rola,hogy akaratos,kapitany tipus,amit akar tuzon-vizen eler,ha meg nem,akkor felmergelodik,duzzog,es addig tartsa a haragot,amig eppen szukseg,napokig-hetekig.
Amig dolgoztam azzal csaltak be hozzajuk,hogy megfott a kave.Igen a kaveval mindig levettek a labamrol.Az Apum kaveja eross,de joizu.Naponta 3-4 simman fogyott belole.
Most nincs tobb kave,mert Anyum tartsa a haragot rendessen.Van nyugalom,csend,onallo dontes.Kell neha ilyen is.
Az en Kisfiamot nem igy nevelem,eldontottem,mar amikor teherbe estem.O egy teljessen mas termeszetu,Kisfiu.Nyugodt,csendes,es megis Huncut.O az a baba,aki rosszat sosem csinal,csak rosszalkodik.O az,aki sosem sirt,turelemmel vart az agyacskaban,hogy valaki jojjon es hadd etesse mar meg,vagy vegye ki.Szinte eszre sem vevodott,hogy baba van a hazba.Most is pont olyan csendes,nyugodt,aki szereteti magat,es kimutassa szeretetet,azzal,hogy hozzank bujik,megpuszill simogat.
A gyereknek mindig teret kell hagyni,es hagyni,hogy donteseket hozzon,mikor mar megalapozottak a dontesei.Hadd valaszon utat maganak,kicsit olyan ez,mint egy jatek.Ha jot dobsz,nyersz,ha rosszat vesztesz.Ha jol dontesz konnyebb az Elet,ha rosszul,akkor abbol is lehet tanulni.Es En mar velemenyt kerek tole,donteseket,pedig meg csak 1 eves 2 honapos,de mar maga donti el,hogy milyen cipocsket huzunk aznap,milyen szinu bluzot akar felvenni,melyik jatekot vegyuk ki a szekrenybol.Ezek meg ilyen kicsi dontesek,de mar most fontossak.Hagyjuk hogy O is ervenyesuljon,hiszen mar 1 eves Nagyfiu.

2009. február 14., szombat

Valentin nap.


Szerelmesek napja ma van.Hala Istennek nalunk minden nap az van.Ferjem gyakran meglep egy-egy ajandekkal,anelkul,hogy Szerelmesek napja lenne,ez teszi szinesse a hetkoznapjainkat.Ma reggel mig vartam hogy kis Danielem felebredjen,es kiabalja,hogy Mámá-Pápá,meg a jo meleg agyban azt szamodoltam,hogy hany eve is ismerjuk egymast,12-vagy 13,lenyegtelen,eleg sok,de nem bantam meg semmit az Eletembol,nem kezdenem ujra sem,es nem csinalnam maskepp sem.Ez ugy volt jo,ahogy most van.

Hogy hany eve ismerjuk egymast,az lenyegtelen,de hogy hogyan ismerkedtunk meg,az mindig tisztan megmaradt az emlekek kozott.


Golyabal volt.Nem a mi sulinknak,hanem egy masik sulinak,itt a varosba,amelyik hires volt,nem a tanulasrol,hanem a bulizasrol,itt mindenki jol erezte magat,a varosi diszkok tatongtak az uressegtol,ha a suliba buli volt.Es ott bizony gyakran szolt a pokolian eross hangfalak zenei,elragadtak az embert a tancparkettre,ha akarta,ha nem.Hat mi is elmentunk bulizni a baratnommel,a kivancsissag hajtott,amugy En nem voltam olyan nagy diszkos,mindig visszahuzodobb tipus voltam.De ekkor kedvet kaptam,hiszen a rendezveny elott mar mindenki errol a hires bulirol beszelt,nem is annyira a rendezvenyrol,ami a tanc elott volt megszervezve,az mar annyira elavult.

Tenyleg jo volt,mindenki tancolt,senki sem maradt ulve,a zene magaval ragadta az embert.Ebben a buliba kert fel a mostani Ferjem,akkor meg csak srac volt,akirol semmit sem tudtam,csak ereztem hogy magahoz huz,es jo vele tancolni.Egesz este mellettem tancolt,valtottunk nehany szot,nem sokat,hiszen az ember a sajat hangjat sem hallotta,aztan mondtam neki,hogy haza kell mennem ejfelre.Velem tartott,betartva a tavolsagot,eljott velem az egyik varos vegitol a masikig.Utkozben megtudtam,hogy imadja a kemiat,es olimpiaszokon vesz reszt,ahol mar nyert is.Na hat,gondoltam magamba,ez igen,egy cseppet sem erdekel a kemia,mindig is ruholtem,sosem erdekelt.Abbol mindig rossz jegyeim voltak,nem is ertettem soha,es nem is erdekel tovabbra sem.Ki is hangsulyoztam ezt neki,de vegig eroskodott,hogy Ö megmagyarazza.Rendbe,mondtam neki,hadd magyarazd,ugysem fogok odafigyelni sem,tovabbra sem fog erdekelni,leszegeztem magamba.De erdekes modon ugy magyarazott masnap,hogy megragadott a kemia lecke atomjai,es az eloadoja is.Erdekelni kezdett mindketto,es kesobb a jegyeim is kezdtek ezt tukrozni.Egyutt jartunk tavasztol Szilveszterig,amikor is szakitottam vele.Utanna mas baratok kerultek,es nem is talalkoztunk ket evig,de sokat gondoltam ra,szerettem volna beszelni vele,de nem volt sem telefonszamom,sem cimem.Csak onmagamba folytattam le egy-egy parbeszedet koztunk,Es miutan egy zuros kapcsoltamnak vege lett,eldontottem,hogy meg fogom keresni a nagy Öt.Megtudtam hogy katona,es eleg kozel hozzank,de nem nagyon volt idom maszkalni,mert iskolaba jartam Vajdahunyadra,320 km-re a szulovarosomtol.Eppen vakaciora jottem haza,amikor is megszolalt a telefon,es Ö volt.Elakadtak a szavaim,az altalam betervelt mondatok nem akartak elojonni.Csak hallgattam mit mond,neha tudtam kieroltetni magambol egy Igent,vagy egy Nem-et.Kiderult hogy Ö is gondolt ram a 2 ket ev alatt,minden nap,csak nem mert zaklatni.Innen a folytatas mar egyertelmu,7 evi kapcsolat utan a Felesege lettem.Es 2 evi hazassag utan megszuletett az elso Kisbabank:Daniel.Es azota is ugyanolyan boldogga tesz,mint az elso evekben.

Boldog Valentin napot Szivem.

2009. február 10., kedd

Az Elet.

A mai tortenetem szomoruan hangzik majd,ha sikerul a vegere ernem.Nem vagyok kulonossen szomoru,csak vannak olyan dolgok,amikrol erdemes elgondolkodni.Megrazzak az ember lelki vilagat:mint pl.Az Elet.Neha tokeletessen jo,vagy elfogadhato,fogalmazhatnek igy is,maskor fordulatok lepnek fel,varatlan kudarcok,ki nem szamitott pillanatok,amik probara teszik az embert.Tanulsz valamit az Eletbol.
Egy olyan csaladot szeretnek bemutatni,akik szamomra mindig a peldakepet mutattak.Tokeletes hazassok,kozepkoruak,2 gyerekkel,unokakkal.Az eletetuket ledolgoztak,nem voltak gazdagok,de jol altak anyagilag,megvolt minden ami kellett.Hiszen mi is kellene egy idosebb koru tanar hazasparnak?Szep rendezett lakas,meleg benne,es az etelhez szukseges hozzavalok.Gyerekeik ferjhez mentek,megnosultek,unokaik cseperednek.
Eletuket gyumolcset a tanitas jelentette,odaadassal vegeztek ezt,es habar elerkezett a nyugdij kor,meg csak visszahivtak evrol-evre az iskolaba oket,annyira szerettek a munkajukat.Nyaronsem nyaraltak,azt mondtak,:-majd ha nyugdijasok leszunk,akkor nyaralunk,unokakkal toltsuk az idot,egymassal leszunk,idonk lesz mindenre.A Ferfi eljott nyugdijba,a No meg egy evet tanitott,aztan eldontotte:Kesz,elerkezett az ido,most az identol nyaralunk,unokat nevelunk.
Csakhogy nem ez volt a Fennvalo terve.Es itt jon maris az Elet megprobaltatassa.Szomoru hir erkezett.Ennel szornyubb nem lehet.Rak.A No rakos lett,sajnos mar elorehaladott attetel.Keso minden.Nincs mar erre kezeles,csak a legszornyubb varakozas.Nezni naprol-napra hogy hogyan romlik le az allapota,erotlene vallik,felni,es remegni attol,hogy vajon holnap felebred-e meg,mennyi ido van hatra.Ezt az orvosok sem tudjak pontossan.Valamennyi.Egy bizonyos varakozassal teli idoszak.Gyengenek erezte magat,nem tudta felvenni a harcot egy lathatatlan ellenseggel.Nyartol-tellig elt,egesz januar elejeig,amikor szive megszunt dobogni.A Ferje most mar egyedul leven tenyleg unokajara szentelte minden idejet,olyan programot keszitett maganak,hogy ne erezze az egyedul let szomoru perceit.Ugy tunt elni akar.De csak ugy tunt.Egy eve hogy meghalt a Felesege,es most ujabb rossz hir.Gegerak,atettel.Es ujra kezdodnek a varakozas fajdalmas percei.-Meghalt a Felesegem minek eljek En tovabb-hangzott el tole.
Es most kerdezem En,-hogy miert ilyen igazsagtalan ez az Elet?Miert nem tudtak megelni azt,hogy egyutt elmehessenek nyaralni,annyi munka utan,miert nem tudtak elvezni az unokajuk huncut jatekait,mikor annyira kivantak?
Es a tanulsag belole az,hogy Elvezd az Elet minden percet,es Eld ugy meg minden napot,mintha az utolso lenne.

2009. február 4., szerda

Faradtsag.


Ami szamomra nelkulozhetetlen:A csaladom=levego.
- a vezetes.
- a pizza.
- az esti dobozos fagyi.
- sajnos a kave.
- nyaralas minden evbe.
-vasarlas idonek es kedvemnek megfeleloen.
De neha akadnak olyan dolgok,amiktol egy ido utan kifaradok,sok kezd lenni,feltelek,es nem tudom leadni.Nem szoktam ordibalni,veszekedni is ritkan,akkor is a Ferjem kapja meg,meg ha nem is O a hibas.Szerencse nyugodt termeszetu,vegighallgat,amint kiarasztom magambol a faradalmaim zomet,megert,sajnal,vigasztal,vagy neha csak erdeklodve figyel,es nem szol,varja hogy befejezzem a mondanivalom,hogy lenyugodjak,es a vegen jon a zokkeno,ami mindig rosszul esik.Az hogy O ker bocsanatot,O bekit ki,meg ha En vagyok a hibas,akkor is.Szerencses embernek tudhatom magam.
Szerencse En is ritkan vagyok kiborulva,nyugodt vagyok,vagy ha nem vagyok az,akkor is tudom kontrolalni,hogy annak latszodjak,inkabb befele fordulok,nem csapkodok,es bizonygatom az igazam.De most valahogy ugy erzem,hogy elfaradtam.
Es hogy miben?-hiszen itthon vagyok.Nem testileg,hanem lelkileg.Ugy felgyultek a sok esemenyek,hogy azt mondtam a Ferjemnek,hogy szeretnek elmenni csak egy par napra nyaralni.
Telen?-kerdezte.
Igen,most rogton,-valaszoltam.
Furcsan nezett,gondolta hogy a Felesege megzakkant,hisz ilyen meg sosem volt.Mindig augusztusba megyunk a tengerpartra,az jelenti a pihenest,a kikapcsolodast,a feltoltodest.
Tudom nekem is furcsan jott ki,En ilyent soha nem tettem,vagy nem is gondoltam.
Jol van-mondja,kapok szabit es mehetunk is.Egy hetet pihenhetsz.
Jaj csak En nem igy gondoltam-vagok vissza-En egyedul szeretnek elmenni valahova.Tudom furcsan hangzik,de szeretnek csak aludni-aludni,pihenni,setalni,feltoltodni mint egy Duracell elem.
Eloszor erre meg nagyobbat nezett.De mikor latta rajtam,hogy komolyan gondolom,azt mondta,-jo menjel,akkor En a szabim alatt Danielre vigyazzok.
Erre En lepodtem meg,elenged.Fantasztikus,tenyleg jo Ferjem van.De mondom neki hova mehetnek En egyedul,gondoltam probara teszem,hogy elmehetek egyedul pihenni.Elmehetek,de megsem megyek.Meg egyelore nem,mert kezdodik ujra a suli,dolgoznak a munkasok a nappalin,fozni kell,Daniellel is egy kicsit lenni,sajnos,most csak etetni es altatni,ennyire van idom szamara.Hat nem jon ossze.Megmaradok a faradsagom mellett,a lelki zurzavar,es nyugtalansag mellett,ami meg mindig folytogat.Gyomorideg,kimerultseg-vitamint fogok szedni.

2009. február 2., hétfő

Se veled se nelkuled.

Se veled, se nélküled


Nálad vagyok ám nem veled.
Rend ül körül és jó meleg ölelget,
hiányod a billentyűkhöz kerget,
"nem vagy itt"-ből kanyarítok verset.

Egyedül bár,de nem magam.
Kedvessegedre nincs szavam
Édes vágyam:sírig tartó járom,
visszatértedet türelemmel várom.