... nem írtam egy jó ideje, de persze megint van rá alibim: vizsgáztam és tanultam és vizsgáztam és még fókásabb lettem, mint voltam, és arról álmodoztam, hogy csicsergő madarak között futok, vagy ropogó parkettán táncolok, vagy hogy veszek egy biciklit.
Rettenetes egyébként, hogy napokig csak vizsgázni mozdul ki az ember, az ideje többi részét pedig egy ágyon tölti, csípőjén a laptoppal.A véremben a koffein több, mint a hemoglobin, rettenetesen elhanyagoltnak érzem magam, le vagyok égve, és több chipset ettem az utóbbi egy héten, mint egész életemben összesen, és a hajam valami borz alom. A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy nem tudok meggyőződésesen nyafogni. Számomra meglepő és szokatlan módon folyamatosan boldog vagyok.
Es miert is ne lennek?Erdekes az,hogy elfelejtettem a jelszot,amivel ide belépek,egyes dolgok nem maradnak meg a fejemben,mint pl.a saját telefonszámom,azt mindig összetévesztem a Férjemével,de a rendelőböl örökölt betegségi kodokat még mindig észbe tartom,pedig azok abszolut fölöslegessé válltak számomra.
Na jo,most rendbe rakom az árviz hozta konyhám,betakarom a kisfiam,aki már a második angyalkákkal álmodik,aztán irány a fözés.Pedig szivessen oda bujnék melléje,és aludnék Én is tovább.Hm,majd.Erre is idő kell,ami most nekem nincs.De büszke vagyok magamra.Zárojelbe mondom,az mellett hogy gyereket nevelek,még tanulásra is van időm,persze egyébre nincs.Nem baj,de büszke vagyok a Kisfiamra is.Megtanulta a képeskönyvébe az összes állatot,olyanokat is,amiket még sose látott,nem sirt a védőoltás beadásakor,és nagyon szeret mosni.Ezt az utobbit meg is mutatom.
2 megjegyzés:
Örülök, hogy visszatértél, Gabi! Le a kalappal, hogy ilyen szépen igyekszel helytállni tanulásban, mamaságban. Tündéri a kis mosósegéd!
Koszonom,igen mar szervizeli a mosogepet.
Megjegyzés küldése