Atvettem a Dijat.

Koszonom Csilla Baratnom,ezt szivessen atveszem a nyeremenyt es orvedek neki,meg ha nem tehettem fel a vitrinbe,akkor is.En is meglepodtem egy alkalommal,amikor ide-oda kattintgatva a laptop gombjain megtalaltam azt a szamot,amely kimutassa,hogy hanyan nyissak meg a blokkomat,es meg ha nem is nyilvanossan olvasodik,de annak orulok,hogy megsem onmagamnak irok,hanem meg ha atfussak vagy csak megnyissak az is szamomra orom.
Ez az a hely,ahol lazitani tudok,ahol nem mosolygok,ha nincs hozza kedvem,ahol oszinten leirhatok mindent magamrol,magunkrol,mindenrol,amihez eppen kedvem van.Ahol nem kell feltenni az alarcot,hogy ha eppen faj a fejem,akkor is mosolyogni kell,kedves kell lenni a beteggel,Kollegano durcas hangulatu szavaira visszavagni,nem kell vitatkozni,koncentralni,sietni a megirassal mint a receptnel,nem kell gyozkodni senkit,nem kell az elegedetlen emberekkel megertetni egyes dolgokat,nem kell eroltetni semmit.
Ez az a hely,ahol baratok vesznek korul,velemenyt irsz Csillam,es nagyon orulok,hogy megismertelek,meg ha igy az internet halozatan keresztul,akkor is sokat jelent.Eloszor csak bekivancsiskodtam hozzad,es mivel En mar velemenyt alkotok elsore egyes dolgokrol,igy erdekes olvasni valora talaltam.Masodszor meg jobban erdekelt,hogy mirol irtal,de harmadikra mar gyozott az olvasnivalod,es atolvastam mindent,amit csak olvasni lehetett.Igy lettem huseges olvasod,igy kopogtattam az ajtodon,igy leptem be a Vilaghaloi Csaladodba.
Ja es meg azt ideirom azoknak,akik reklamaltak,hogy miert nem irok minden nap,csak egyszeruen azert nem sikerul ez,mert orulok ha egy kicsit pihenhetek,nevelhetem a Kisfiam,jatszodhatok vele,a sok munka utan szoval a csaladra is akarok idot szakitani,nem csak Onmagamra,gondolom ezt mindenki megerti,de azert nincs blog leallas,nemsokara itt leszek ujra.
Puszillok mindenkit.